A ranglistát manapság egy program segítségével készítjük el. Azonban ezeket a számításokat mi is elvégezhetjük saját, illetve ellenfeleink ranglista pontszámának tudatában. Körül belül öt lépésre bontható a számolás menete.

Elso lépésként az elért eredményeinket nem három, hanem két pontos rendszerben számoljuk ki. Ezután ebbol számoljuk ki teljesítményünket százalékban is.

A második lépésben adjuk össze ellenfeleink pontszámát, majd átlagoljuk azt.(ellenfelek pontszámainak összege osztva az ellenfelek számával)

Ide kapcsolódik egy nagyon fontos szabály, ami komolyan befolyásolhatja a pontjaink alakulását! Ez az úgynevezett maximális pontkülönbség szabálya, ismertebb nevén a 360 pontos szabály. Sokan hallottak biztosan már róla a gombozó berkekben, ám a jelentos többség rosszul tudja a szabályt.
Tehát a szabály a következo: Ha két játékos között több mint 360 pont különbség van, akkor az „erosebb” játékos gyozelme esetén NEM számít bele a ranglistaszámításba (sem a pontja, sem az eredmény). Ellenben ha a „gyengébb” játékos gyoz, vagy esetleg döntetlenre végzodik a találkozó, akkor az mindkettejük eredménysorába beleszámít! 
Ha át ellenoriztük ellenfeleinket, és találunk olyat, aki a 360 pontos szabályba beletartozik akkor húzzuk ki. Ezután kiszámoljuk a megmaradt ellenfelek átlagpontszámát.

A saját pontszámunkból vonjuk ki az ellenfelek átlagpontszámát. Kapunk egy pozitív vagy egy negatív számot. Ilyenkor használunk egy százaléktáblázatot, amely megmutatja, hogy e pontkülönbség értelmében hány százalékot kell teljesíteni.
A százaléktáblázat: 
Az itt látható táblázatban keressük meg a pontkülönbség oszlopban azt a helyet ahová a kapott eredmény a határokon belül van. Ha az elozo számításkor pozitív számot kaptunk akkor a jobb oldali százalékot vegyük figyelembe, ha negatívat, akkor a bal oldalit.
Ez a harmadik lépés.

+ Pontkülönbség -
50 0 - 2,99 50
51 3 - 9,99 49
52 10 - 16,99 48
53 17 - 24,99 47
54 25 - 31,99 46
55 32 - 38,99 45
56 39 - 45,99 44
57 46 - 52,99 43
58 53 - 61,99 42
59 62 - 67,99 41
60 68 - 75,99 40
61 76 - 82,99 39
62 83 - 90,99 38
63 91 - 97,99 37
64 98 - 105,99 36
65 106 - 112,99 35
66 113 - 120,99 34
67 121 - 128,99 33
68 129 - 136,99 32
69 137 - 144,99 31
70 145 - 152,99 30
71 153 - 160,99 29
72 161 - 170,99 28
73 171 - 178,99 27
74 179 - 187,99 26
75 188 - 196,99 25
76 197 - 205,99 24
77 206 - 214,99 23
78 215 - 224,99 22
79 225 - 234,99 21
80 235 - 244,99 20
81 245 - 256,99 19
82 257 - 266,99 18
83 267 - 277,99 17
84 278 - 288,99 16
85 289 - 299,99 15
86 300 - 311,99 14
87 312 - 323,99 13
88 324 - 335,99 12
89 336 - 347,99 11
90 348 - 360 10
 


Következzen a negyedik lépés. A kapott százalékot számoljuk vissza pontokba. Ezt úgy tehetjük meg, hogy a százalék értéket megszorozzuk a meccseken teljesítheto maximális pontszám századával (pl. 6 meccsen 12 pont érheto el, 12/100= 0.12).

Az utolsó, ötödik lépésben az elért pontszámainkból vonjuk ki az elobb kapott értéket. Az eredményt pedig két féle számmal kell megszoroznunk.

Ha 300 pontnál többünk van akkor 5-el szorozzunk, ha 300-nál kevesebb, akkor tízzel. 
Ezután nincs más dolgunk, mint örülni vagy épp búsulni a kapott pontszámnak.

A szövetség fõ tevékenysége a Sporttörvényben meghatározott sportszervezõi és sportigazgatási közfeladatok ellátása, így különösen a Magyar Köztársaság területén a sportágban kizárólagos joggal versenyrendszerek mûködtetése, a tagszervezetek érdekvédelme és a részükre való szolgáltatások nyújtása, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítása, szabadidõsport lehetõségeinek bõvítése, programkínálatának gazdagítása. [Ptk. 66. §-a, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi XX. tv. (Ötv.) 8. § (1) bek. és a Sporttörvény 26. § (1)-(2) bek., illetve a 24. § (8) bek.]

A Szövetség fõ tevékenysége a közhasznú szervezetekrõl szóló tv. 5. § a) pontja és a 26. § c) 14. pontja alapján kiemelkedõen közhasznú szervezetnek minõsül.

1. Szervezi, irányítja és ellenõrzi a Magyar Köztársaság területén folyó asztali-labdarúgó tevékenységet, így megalkotja — különös figyelemmel a nemzetközi szabályzókra — az asztali-labdarúgó sportág hazai szabályzóit, versenyrendszert mûködtet, az asztali-labdarúgó sportszervezetek tagjairól központi nyilvántartást vezet (igazolás), sportfegyelmi jogkört gyakorol stb.. Elõsegíti a szabadidõsport, a rekreációs tevékenységet; elõmozdítja lehetõségeinek bõvítését, programkínálatának gazdagítását és az ehhez kapcsolódó szemléletformálást, az egészséges életmódra nevelést, valamint a versenysport, az iskolai és diáksport, a fogyatékosok sportja és a senior sport fejlesztését.

2. Az asztali-labdarúgás mûvelése kapcsán olyan további kisközösségek létrejöttének elõsegítése és létrejöttük támogatása, ahol alapvetõ érték az életminõséget javító - a szenvedélybetegségeket kerülõ, illetve azt megelõzõ - valamint rendszeres fizikai aktivitást folytató és környezetére szemléletformáló hatást gyakorló egészségmegtartás.

3. Népszerûsíti az asztali labdarúgást, képviseli a sportág és tagjai érdekeit.

4. A Szövetség hozzájárul az asztali labdarúgás színvonalának emelkedéséhez, társadalmi elfogadtatásához, szakmai alapjainak kiszélesítéséhez és az utánpótlás fejlesztéséhez.

5. A Szövetség a világ kulturális örökségeként õrzi az asztali-labdarúgást, mint egy magyar eredetû népi játék (gombfoci) szellemi-ügyességi sport változatát. Népszerûsíti a sportágat, kutatja népi játék elõdének történetét, ápolja hagyományait.

6. A Szövetség ápolja és fejleszti kapcsolatait, valamint együttmûködik a nemzeti és nemzetközi asztali-labdarúgó szövetségekkel, illetve szervezetekkel.

Brazíliában a gombfoci elterjedését az 1920-as évek elejére lehet datálni, ugyanis abban az időben kezdte el egy bizonyos Geraldo Cardoso Décourt játszani a játékot. Abban az időben még a kabátokról elcsent gombokat használta úgy, mint mi magyarok. A játékához 1928-ban megalkotott egy szabálykönyvet is.

12 érintéses asztali labdarúgás

Hatalmas sikert aratott a játékkal, ám 1950-ig kellett várni, amikor is beindult a gombfoci csapatok gyártása. Ekkor már különböző műanyagok váltották fel a csontgombokat, amelyek formája is megváltozott. 1962-ben megalakult a Brazil Asztali-labdarúgó Szövetség (CBFM – Confederacao Brasileira de Futebol de Mesa), amely a versenyszerű gombfocit volt hivatott népszerűsíteni országon belül és kívül egyaránt. Az átütő sikert az 1988-as év hozta meg, ugyanis ebben az évben vált sportággá Brazíliában a gombfoci, amely nagyban volt köszönhető Décourt segítőjének és barátjának, Antonio Maria Della Torrenek, aki a külföldi népszerűsítésbe is rengeteg energiát fektetett. 1998-ban megalakult a Sao Paulo-i Asztali-labdarúgó Szövetség (FPFM – Federacao Paulista de Futebol de Mesa), amely a 12 érintéses gombfoci központi szerepét hivatott ellátni. Születésnapjának a február 14-ét választotta, ami a feltaláló Décourt születésnapja is egyben.Ugyanebben az évben, június 11-én a X. bajnokság már a szövetség égisze alatt zajlott, és ezt a napot jelölték meg a Gombfoci Napja-nak. A Parlament 2000-ben megváltoztatta a döntést és február 14-ét jelölte meg.

12 érintéses asztali labdarúgás

Napjainkra 3 különböző válfaja terjedt el a sportágnak Brazíliában, a 12, 3 és 1 érintéses gombfoci, ám a legnépszerűbb ezek közül a 12 érintéses, amely a 2000-es évek elején világkörüli hódító útjára indult, és olyan országokat fertőzött meg, mint Japán, Csehország, Románia, Spanyolország, USA, Ausztrália, vagy Magyarország. Utóbbinál amúgy is óriási hagyománya van a gombfocinak, ám egyik országban sem örvend akkora népszerűségnek, mint Brazíliában, ahol a nevesebb labdarúgó egyesületek mindegyikének saját gombfoci szekciója is létezik és a világversenyeken a brazil gombozók járnak az élen. 

Az első kapcsolat a brazil és magyar gombfocisok között Valber Dias Policarponak egy Romániába települt, magyar feleséggel rendelkező, és kicsit magyarul is beszélő brazil futballedzőnek köszönhető, aki magyarországi látogatása során felkereste Szathmáry Károlyt, a váci klub vezetőjét. A második találkozás alkalmával Karcsi bemutatta Valbert Horváth Imrének, a nemzetközi szövetség elnökének, akinek Valber azt tanácsolta, hogy a magyarok hívják meg a brazil válogatottat a 2007-es tiszavasvári világbajnokságra, s mivel ismerte a brazil szövetség elnökét, még segített is kapcsolat létrejöttében.

brazil gombfocisok Vácott

A brazilok elfogadták a meghívást, és beneveztek a Tiszvasváriban megrendezett VB-re. Előtte pedig sporttörténeti barátságos meccset játszottak a magyar válogatottal az MTK dísztermében. A sajtó munkatársaitól zsúfolásig megtelt helyiségben mindkét fél kipróbálta a másik játékát. A játékot követő ebédnél kiderült, hogy Brazíliában roppant népszerű a játék, és ezrek játszanak a bajnokságban. Ekkor Horváth Imre, a Nemzetközi Szektorlabda Szövetség elnöke merész, de egyben diplomatikus ötlettel állt elő. Azt javasolta, hogy a nemzetközi versenyrendszernek ezen túl legyen része a brazil eredetű 12 érintéses asztali labdarúgás, vagyis legyen két szakága a sportágnak, valamint legyen a brazil szövetség elnöke a világszövetség alelnöke. A braziloknak tetszett a javaslat, és bekapcsolódtak a nemzetközi szövetség tevékenységébe. A két fél ígéretet tett egymásnak, hogy kölcsönösen népszerűsítik a két játékot. A szektorlabdát a brazilok odahaza, a 12 érintéses asztali labdarúgást pedig a nemzetközi szövetség a tagországai között. Ez a tevékenység azóta is folyik.

A JÁTÉKSZABÁLY LETÖLTÉSÉÉRT KATTINTS A KÉPRE!

12 érintéses asztali labdarúgás

forrásul használtuk: Puskás Zoltán - sectorball.hu

A játék eredetének kutatásakor tanulmányoztuk más országok gombfoci életének kialakulását. Ennek alapján három csoportba sorolhatók a gombfocit ismero, játszó országok. Az elso csoportban vannak a Kárpát medence országai, ahol a magyar lakta területeken ma is ismert és élo tevékenység a gombfocizás. Megfigyelheto, hogy csak a játék megszületésekor érvényes magyar országhatárok közötti területen ismerték, illetve játsszák ma is a gombfocit. A második csoportba azokat az országokat soroltuk, ahol kisebb vagy nagyobb csoportokban gombfociznak ugyan, de kétséget kizárólag kimutatható, hogy a játéknak az adott országban való megjelenése magyarországi eredetre vezetheto vissza. A harmadik csoportot azok az országok képezik, amelyekben szintén gombfociznak, de a magyar eredetet egyelore csupán egy nem elegendo alapossággal bizonyított hipotézis támasztja alá. Azonban ezekben az esetekben a magyarországinál több évtizeddel késobbi megjelenésrol beszélhetünk. Tehát, ha esetleg a jelenleg gombfocit ismero országok mindegyikérol nem lenne bizonyítható, hogy magyar hatásra kezdtek el gombozni, az semmit sem változtatna azon a tényen, hogy a magyar gombfoci korábbi eredete miatt nem származhat máshonnan. Most pedig ebben az alfejezetben a magyar gombfoci születését fogjuk nyomon követni.

gombfoci

A gombfoci - kutatásaink jelenlegi adatai szerint - az 1910-es években született az akkori Magyarország területén és a mai napig is kedvelt idotöltés hazánkban, illetve a Kárpát medencében. A játékszabályok rendkívül futballszeruek és játék közben egy focimeccs érzetét keltik.Eszközrendszere pedig a kor játékos emberének találékonyságát dicséri. A focistákat kabátgombból készült bábuk személyesítették meg. A gombokat megreszelték, megcsiszolták, hogy még alkalmasabbak legyenek a játékhoz. Gyakran több gombot is egymásra erosítettek dróttal vagy összeragasztották oket szurokkal. A kapukat fából barkácsolták és gézbol készült hálóval látták el, ami az igazi focikapu érzetét keltette. Akinek még ilyen eszközei sem voltak, azok igen leleményesen papírból hajtogatták kapuikat.

gombfoci2

A játékosok mozgatását pöcköléssel, körömrányomással vagy fésuvel oldották meg. Ez utóbbit úgy kell elképzelni, hogy a fésut rányomták a játékos tetejére. Amikor az kissé meggörbült a nyomóerotol, akkor ferdén lecsúsztatták a játékosról, amit a fésu ez által szinte kilott. Kezdetben labda gyanánt eloször sliccgomb, vagy inggomb szolgált. Szokás volt az inggombot is megmunkálni oly módon, hogy az élét ferdén megreszelve emelésre is alkalmassá tették. Ugyanis a játékos trapéz oldalnézetu lövo éle a labda bereszelt részének alá tudott nyúlni, ezzel felrepítve az apró gombocskát a levegobe. Ilyen módon szép magas, ívelt lövéseket lehetett az ellenfél kapujára küldeni. Késobb a félig gömbölyu, majd korong alakú muanyag labdák is gyárilag készültek. Pályaként pedig egy futballpályaszeru vonalazással ellátott bármilyen sima, négyszögletu asztal is megtette.

gombfoci

A gombfoci napjainkban is népszeru, bár a kabátgombokat szinte teljes egészében felváltották a különbözo muanyagokból készült, trafikokban kapható csapatok. A legfanatikusabbak maguk is készítenek igazán nagyszeruen megmunkált csapatokat. Ha az ember beírja a keresobe a 'gombfoci' szót, temérdek helyrol, a legkülönfélébb fajtájú gombfocit találhat, vásárolhat.

forrásként használtuk: Horváth Imre - gombfoci.hu

A subbuteo egy asztalon játszható futballutánzó játék, amelyet öt kontinens 38 országában játszanak. Maga a subbuteo némileg hasonlít a magyar gombfocihoz, mégis, a játékmenetének köszönhetoen jóval futballszerűbb és nagyobb teret enged a mérkozés közbeni kombinációs készségnek, valamint taktikai felkészültségnek.

Egy meccs kétszer 15 percig tart, és a subbuteo szabályai nagyjából megegyeznek a labdarúgáséval, hiszen például ugyanúgy van les, mint a nagypályán.

Subbuteo

Játék közben mindig van egy támadó és egy védekező fél, és a támadó csak akkor folytathatja a támadását, ha egy játékosával folyamatosan hozzá tud érni a labdához, míg a védekező csupán zavarhatja a mozgását, de a labdát nem veheti el tőle. Ezáltal változatos támadáskombinációkat lehet végigvezetni a pályán, míg a védekező félnek precíz keresztmozgásokkal kell megzavarnia ellenfelét, hogy meg tudja szerezni tőle a labdát.

Hogy még futballszerűbb legyen a játék, gól csak egy bizonyos távolságon – az úgynevezett gólhatárvonalon – belülről érhető el, és kapura lövés közben lehet mozgatni a kapust, ezzel növelve az esélyt a sikeres védekezésre.

Subbuteo

A subbuteo Angliából származik, ahonnan 1946-ban indult hódító útjára, s népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a négy évvel ezelőtti világbajnokságot a Manchester City futballcsapat stadionjában rendezték meg. Az idén Franciaország ad otthont a világbajnokságnak, és a sportág legjobbjai közé az olaszok, a spanyolok, valamint a belgák mellett az osztrákok tartoznak.

Magyarországon jelenleg egy egyesület muködik, a Budapest Subbuteo klub, amely hetente tart edzéseket a VilágCsücsök Közösségi térben, a XIII. Váci út 50 szám alatt, de alkalmi jelleggel a szombathelyi Vasi GE, vagy épp a Dunakanyar Forte ALC gödi edzésnapjain is szerepel a subbuteo.

A JÁTÉKSZABÁLY LETÖLTÉSÉÉRT KATTINTS A LENTI KÉPRE

(az itt letölthető játékszabály nem hivatalos fordítás, és a teljes szabálykönyv egyszerűsített kivonata. A teljes szabálykönyv angolul elérhető a www.fistf.com oldalon)

Subbuteo6

 

 

Megosztom

Submit to FacebookSubmit to Twitter

Közelgő versenyek

Események

  Szektorlabda verseny 
  12 érintéses verseny 
  Subbuteo verseny 
  Nemzetközi versenyek
   
H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Iratkozz fel hírlevelünkre

Iratkozz fel havonta kiküldésre kerülő hírlevelünkre, amelyben beszámolunk az elmúlt hónap eseményeiről, illetve megkapod beharangozóinkat!