A hétvégén került megrendezésre Szegeden a hagyományos Fesztivál Kupa. Remek helyszínen, a Szent-Györgyi Albert AGÓRA egyik nagytermében, a kinti melegrekord ellenére ideális körülmények között 28 versenyző jelent meg. Összesen 10 klubból érkeztek szektorlabdások az ország több pontjáról (Budapest, Szombathely, Sopron, Komló, Debrecen, Maroslele és természetesen Szeged) sőt, a határon túlról is, Csíkszeredáról! Négy első osztályú, 9 másod- és 6 harmadosztályú mellett 10 minősítés nélküli sportoló nevezett (ez így 29, de egy “váltás” történt a két napon, hárman csak szombaton álltak asztalhoz, míg vasárnapra érkezett egy új tag). Üde színfolt volt, hogy – igaz, egy személyben, de – egy 14 éves, utánpótlás korú és egy hölgy versenyző is a nevezők között volt. A születésnapját a hétvégén ünneplő (Isten éltesse utólag is ezen sorok közül!) főszervező és lebonyolító, Deme Gyula a ranglista pontok alapján négy darab hét fős csoportba osztotta a nevezőket. A csoportból az első négy helyezett jutott tovább a legjobb 16 mezőnyébe, ahol egy mérkőzéses egyenes kieséses mérkőzésen dőlt el a másnapi legjobb nyolc mezőnye. Az első három csoportban nagy meglepetés nem történt, közel a rangsornak megfelelően alakultak a helyezések, Kondor Gábor “előzése” pedig a ‘C’ jelű csoportban annyira nem a meglepetés kategóriája. A negyedik hetesben viszont a minősítés nélküli Rácz Ferenc első helye vaskos meglepetés volt. Amit nem tudott még egy győzelemmel megfejelni és a legjobb nyolcba jutni. A másnapi főversenyt a következő 8 versenyző várhatta:
Szatmári Tamás, Debreczy István, Mártonfi István, Terjék Zsolt, Trecskó János, Papp-Takács Sándor, Kondor Balázs és Marschal István. Ezzel az is eldőlt, hogy az egyetlen harmadosztályúként bejutó Marschal a minősítésének megfelelő kategóriát megnyerte, sőt, a legjobb külföldi klubból érkezőnek felajánlott különdíjat is!

 

Vasárnap folytatódott a Fesztivál Kupa! A nyolc továbbjutó körmérkőzéssel döntötte el a végső sorrendet. Szatmári itt is megőrizte veretlenségét és imponáló fölénnyel, magabiztosan ismételte meg két héttel ezelőtti soproni eredményét, megnyerte a Fesztivál Kupát is! Marschal szerencséje vasárnapra is kitartott, ami jó játékkal is párosult. Azonos ponttal, egymás elleni eredménnyel nem csak a négy másodosztályú társát, de az első osztályú Debreczyt is beelőzte, és felkapaszkodott a dobogó aljára!

A másodosztályúak versenyébe kis csavart tett Deme Gyula, hiszen négyen a főversenybe is bejutottak. A további három másodosztályú és öt harmadosztályú versenyzőt két négyes csoportba osztotta. A csoportok azonos helyezettjei vívtak helyosztókat és a két legjobb másodosztályú ezután még a főverseny két legjobb másodosztályú versenyzőjével is megküzdött egy elődöntő és helyosztó formájában (Kondor B. és Terjék illetve Plemic és Najror). A harmadosztályúaknál Marschal győzelme már szombaton biztossá vált, a dobogó többi helyét a legjobb helyezést elérő további harmadosztályú minősítésű foglalhatta el.
A legegyszerűbb helyzet a minősítés nélküliek között volt, hiszen a 10 versenyző két csoportban küzdhetett és náluk is az azonos helyen végzők játszhattak helyosztókat. Ha valaki még tudja követni, akkor következzenek a csoportok táblázatai és a minősítés szerinti versenyek végeredménye:

 

II. osztályúak: 1. Plemic Stevan 2. Kondor Balázs 3. Terjék Zsolt

III. osztályúak: 1. Marschal István 2. Serák György 3. Gyenes Gábor

Szombaton, a verseny kezdetén a megjelentek egy perces néma tiszteletadással emlékeztek meg a napokban elhunyt Dávid Lászlóról. Deme Gyula emlékező sorait olvashatják:

Emlékezem. Emlékezem arra a pillanatra, amikor édesanyám elébem tette a Délmagyarország című megyei napilap hirdetését, miszerint gombfoci kedvelőket toboroznak Szegeden. 1996-ban járunk, nagy izgalommal toppanok be a várva várt klubfoglalkozásra. Barátságosan fogadnak, felszereléseket adnak a kezembe, bíztatnak, hogy gyakoroljak, jöjjek a közösségükbe. Néhány kezdeti alkalmat követően eldöntöm, hogy szeretnék hozzájuk tartozni. Szerencsémre jönnek velem egykorú srácok is. Hamar megtapasztaljuk, hogy ki a legjobb játékos, felnézünk rá, de nem csak a termete miatt. Olyan dolgokat mutat a pályán, amitől ámulatba esünk, szeretnénk egyszer mi is úgy játszani…Bevallom, még azóta sem sikerült úgy játszanom, ahogyan Ő tette akkor. Ő, a Dávid Laci. A klubikon. Most 2022-ben felnőtt fejjel, többed magammal irányítom a szeretett egyesületemet. A hétvégén a Fesztivál Kupát bonyolítottam le, úgy éreztem, ismét sikeresen. Szeretnek hozzánk jönni a játszótársak. Játszótársak, nem ellenfelek. Barátok. Jó volt együtt lenni velük a születésnapomon. Azonban a verseny megnyitójának alkalmával összeszorult a szívem egy pillanatra és elcsuklott a hangom. Kitettem egy fényképet, meggyújtottam egy elektromos mécsest, gyászoltam és gyászoltunk mindannyian. 63 éves korában váratlanul hirtelen és megrendítően távozott a barátom, csapattársam. Igen, a Dávid Laci. Nyugodjon békében! Remélem, még összefutunk gombozni egy jót.

Deme Gyuszi