kedd, 25 szeptember 2018 00:05

Évek óta nem volt ilyen izgalmas az NB2

Nem akármilyen izgalmakat hozott az idei szektorlabda NB2 hajrája, miután az utolsó fordulókban az első öt helyezett csapat közül gyakorlatilag bármelyik bajnok lehetett. A kétnapos budapesti fordulónak megnyugtató előnnyel vágott neki a Dunakanyar Forte, míg mögöttük hat csapat állt egy ponton belül. A kiesés elől a Vác II, a Sopron és a Modern SE menekültek.

Már napokkal a verseny előtt izgalmas események zajlottak, hiszen a Dunakanyar Forte ALC hétfőn nyilvánosan is bejelentette azt, amiről addig csak a szövetség illetékesei tudtak, azaz egykori játékosának, Ács Mártonnak a visszatérését, akit ráadásul a kiesés elől menekülő második csapatukba neveztek. Nagy lett a zúgolódás a Modern SE háza táján, hiszen ez gyakorlatilag megpecsételte sorsukat a kiesés ellen vívott harcban. Két nappal később ismét a Forte bejelentése borzolta a kedélyeket. A csapaton belül többen is (köztük Ács mellett a csapatkapitány Szathmáry) lebetegedtek, így kérdésessé vált, hogy egyáltalán ki tud-e állni a Vác II. Pénteken a kora esti órákban jött a hír, hogy Vác -tartalékosan ugyan- de tudja vállalni a játékot. Szinte ezzel párhuzamosan érkezett a sokkoló bejelentés: a Modern SE visszalépett a bajnokságtól. Emiatt megváltozott az eredetileg meghirdetett lebonyolítás, ami viszont megint a Vácnak jött rosszul, hiszen a korábbihoz képest közel két órával később fejeződött volna be számukra a verseny, így kétségessé vált, hogy a Vác I – ESE, valamint a Vác II – Kecskemét II mérkőzésekre ki tud-e állni a Forte.

Nem lehet tehát azt mondani, hogy ne övezte volna nagy várakozás a szombati kezdést. Már a csapatok összeállításaiban is mutatkozott némi meglepetés. A legszembetűnőbb talán egy átigazolás volt, hiszen kevesen tudták, hogy a józsefvárosi Schuszter Roland Kecskemétre igazolt. A legnagyobb káosz azonban a betegség által megtépázott Vácnál mutatkozott. Vác I-ből hiányzott az elsőpályás Laczkó Balázs, míg csapatkapitányuk Szathmáry Károly lázasan lézengett a pályák között, semmi jelét nem adva annak, hogy alkalmas a játékra. Vác II-be mégsem tért vissza Ács Márton -a hírek szerint a decemberi Palota Kupán várható, hogy újra pályához lép-, ráadásul nélkülözni kellett csapatkapitányát, Dobos Attilát és elsőpályását, Roller Dánielt. A többi csapat a lehető legerősebb felállásában érkezett, egyedül talán a Testvériség II-nél hiányolták páran a veterán Vágó Lászlót, akiről azonban már korábban tudni lehetett, hogy nem vállalja a játékot

Az első fordulóban a két váci csapat találkozott. Vác I-ben Balizs Benedek nagyon nem találta a formáját, két veresége elegendő volt a tarcsinak, hogy egy döntetlenre megfogja a bajnokaspiránst. Rendkívül fontos mérkőzést vívott egymással a Csokonyavisonta és a Testvériség, hiszen mindkét csapat egyértelműen a feljutást tűzte ki céljául. A papíron erősebb Csokonyavisonta tavasszal kikapott a Tesitől, így nagyon kellett nekik a győzelem, azonban Primon Csabán kívül senki nem tudta hozni a tőle elvárhatót, míg a túloldalon Kondor Gábor villogott, így a Tesi egy magabiztos győzelemmel került lépéselőnybe. Az ESE nagyon simán vezetett a félidőben Komló ellen, akik azonban megrázták magukat, és nem sokon múlott, hogy nem sikerült az egyenlítés. A Mundial Csekei Zoltán vezetésével simán verte Sopront.

Vác megtette azt a szívességet tartalékcsapatának, hogy alaposan elverte Sopront. Azonban mindenképp ki kell emelni Böcskei Barnabást, aki hatot rúgott az indiszponált Szathmárynak. A Testvériség alaposan megizzadt a Kecskemét ellen. Ezúttal Hidi András szállította a négy pontot, oroszlánrészt vállalva a minimális különbségű győzelemből. Csokonyavisonta eltaktikázta magát a Komló ellen, a csereként beszálló Primon László, Éder Csaba, Németh László hármas mindössze egy pontot tudott szerezni, így még a döntetlen is egyfajta bravúrnak tudható be a Trischler Róbert vezette Komló ellen. Vác II a félidőben még vezetett az Erzsébetváros ellen, ám hiába játszott Pozsonyi József ihletett formában, Simó betlije annulálta Pozsonyi négy pontját. Az egységesebb ESE végül fordítani tudott.

A harmadik körben a Tesi legyőzte a Mundialt is, míg Csokonyavisonta az ESE legyőzésével tartotta életben feljutási esélyeit. Érdekesség, hogy a három ász helyett a negyedik pályás Bedecs Attila szállította a négy pontot. Trischler ismét megállíthatatlannak bizonyult a Komlóban, aminek a Kecskemét itta meg a levét. A kiesési rangadón Vác II 9–7 Sopron, amivel eldőlni látszott, hogy a Dunakanyarnak akkor is lesz jövőre másodosztályú csapata, ha Vác I feljut az NB1-be.

Szathmáryn egyre inkább erőt vett a betegség, és bár Hidit simán legyőzte, Szappanos ellen már szó szerint alig tudott állni a pálya mellett, ezt a megingást pedig könyörtelenül kihasználta a Tesi, akik Terjék megoldásból szerzett góljával az egyik pontot megmentették. Komló csendesen lopakodott az élmezőny után, a Mundial legyőzésével tartották a lépést, míg az ESE a Kecskemét legyőzésével jelezte, igényt tart az egyik feljutó helyre. Csokonyavisonta 8-0-ra vezetett a félidőben a Vác II ellen. Akik ismerik a két csapat történelmét, tudják hogy ez még nem garancia a győzelemre, mint ahogy pillanatok alatt ki is egyenlített a Forte, és Primon Csaba csak az utolsó percekben tudta begyötörni Oláh Tamás ellen a győzelmet jelentő gólt.

A dráma a Komló – Vác meccsen kezdődött. Szathmáry kipakolta gombjait a pályára, de olyannyira rossz állapotban volt, hogy a mérkőzést végül el sem kezdte, csapattársai javaslatára hazament. Kérdéses volt, hogy egyedül egyáltalán haza tud-e vezetni, így a Vác II-ből Pozsonyi is vele tartott. Vác tehát három emberrel vágott neki a Komló elleni meccsnek, akik a tíz gólt szerző Trischler vezetésével megsemmisítették a váciakat. Az ESE köszönte szépen, és már előzött is a Mundial legyőzésével. Csokonyavisonta a Kecskemét legyőzésével zárkózott, a Tesi pedig Sopron koporsójába vert még egy szöget.

Kevésen múlott a váci bravúr, hiszen 2-6-os hátrányból felállva hárman tartották a döntetlent az ESE ellen, Debreczeny Attila pedig csak az utolsó pillanatokban tudta feltörni végül Baross Gábor védelmét, megszerezve ezzel a győzelmet, és meglehetősen rossz helyzetbe hozva a váci csapatot. Csokonyavisonta fikarcnyi esélyt sem hagyott a Mundialnak, Kecskemét a Vác II-t, Komló pedig a Sopront verte az utolsó szombati fordulóban.

Az éjszaka nagy része számolgatással telt. 31 pontos az ESE, két meccse van hátra. 28 pontos a Tesi, a Csokonyavisonta, és az ESE-hez hasonlóan egyel több meccset játszott Komló. Vác csak az ötödik, 26 ponttal. Az első körben Vác – Csokonyavisonta. Szathmáry egy termosznyi kamilla teával próbálja életben tartani magát, az első pályán azonban újra ott van Laczkó, míg Baross helyére Demény érkezett. Primon veri Laczkót, Bedecs Kollárt. Demény egyet visszahoz Ballán, Szathmáry pontot ment Jónás ellen, 5-3 a Csokonyának. Demény kivégzi Bedecset, Balla Kollárt veri. Laczkó és Szathmáry bedarálja Jónást és Primont, Vác fordít, Csokonyavisonta feljutási esélyei a zérushoz konvergálnak. Az első helyen álló ESE nem bírja el Kővágó Tibor nullázását, és óriási meglepetésre vereséget szenved Soprontól. Ezzel az ESE bajba kerül, Sopron pedig egy pontra megközelíti a még épp bennmaradó Vác II-t. A Forte második csapata olyan gárdával érkezik, hogy a cserék sorszáma már nem fér rá a meccspapírra. Az alaposan megtépázott csapat a 6-9. pályásaikkal próbálja felvenni a küzdelmet, a Tesi valósággal átgázol rajtuk. A középmezőnyben tanyázó Kecskemét és Mundial békés nyugalomban csapnak össze, a tét nélküli meccset simán nyeri a Hírös.

Az utolsó előtti forduló. ESE 31 pont, Tesi 31 pont, Vác 29 pont, Csokonyavisonta 28 pont, Komló 28 pont. Kecskemét vezet Vác ellen a félidőben, az időközben kissé talán magára találó Szathmáry négy pontja elegendő alap, Vác ismét fordítani tud! A Mundial köszöni a lehetőséget, és nagy csatában valahogyan legyőzi a nagyot küzdő Vác II-t. Csokonyavisonta megteszi, amit kell, legyőzi Sopront, és csak reménykedhetnek. A remény elszáll, a Tesi győz a Komló ellen.

Az utolsó forduló előtt: Tesi 34, Vác 32, ESE 31. Vác semmit nem bíz a véletlenre, 7-1-gyel fordulnak a Mundial ellen. ESE 6-2 Tesi! Jelen pillanatban feljutó a Vác és az ESE. Kecskemét nyer Sopron ellen, így Vác II-nek belefér a tisztesnek még jószándékkal sem nevezhető 14-2-es zakó a Komlótól… Vác nem engedi ki a kezéből a győzelmet, így 35 ponttal zár. A Tesi – ESE meccsről szinte másodpercenként szállnak fel a diadalittas ordítások, ahogy a Tesi megfordítja a mérkőzést, hogy aztán Debreczeny Attila halkan odamondott „gól” szavával érjen véget a 8-8-as döntetlent hozó mérkőzés. A nagyot küzdő Tesi jutott tehát fel az NB1-be.

Nem akármilyen szezon van a hátunk mögött. Hosszú évek vesszőfutása után búcsúzik az NB2-től a Modern SE. Minden évben a „biztos kieső” cím megelőlegezett nyertese volt a csapat, akik azonban valami emberfeletti hajrával évről évre benn tudták tartani magukat a második vonalban. Rollinger Károly csapata ezúttal harc nélkül tűnt el, reméljük csak az NB3-ban, és nem a feledés homályában.

Sopron ifjú csapata a jövő csapata, Inczédi Gergő fiai NB2-es alakulat, ehhez kétség nem férhet. Az, hogy az idei NB2-es mezőny talán minden idők egyik legerősebbje volt, csak rossz időzítés számukra. Senkinek ne legyen kétsége, az NB3 jövő évi elsőszámú esélyese Sopron.

Becsületbeli üggyé vált a Vác II. Tisztán látszik, hogy egy osztályban két csapatot fenntartani túl nagy vállalás volt a Forte részéről, amelyet nem akármilyen logisztikai bravúrokkal sikerült csak megoldani. Hogy mennyire fontos volt legalább becsületből lehozni ezt a szezont, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a csapatban kilencen léptek pályára (a két Vácban összesen tizenhatan). Jövőre komolyabban kell velük számolni, mert ha nem kell adott napon a Vác I-be adni legjobbjaikat, akkor bizony stabil középcsapattá válhatnak.

Középcsapatnak várták legtöbben a Mundialt, és bár derekasan helyt álltak tavasszal, Telek Zsolt kiesése után Komáromi egyedül már nem vihette hátán a csapatot. A keret nem elég mély, ha a két elsőpályás közül akár csak egy is kiesik, a csapat is arra a sorsra juthat jövőre.

Nagy Attila harcos kis csapatot küldött, nélküle azonban Kecskemét nem tudott komoly tényező lenni. Fiatal csapat, óriási potenciállal.

Komló talán épp ott van, ahol lennie kell. Trischler Róbert talán kinőtte az NB2-t, Gyozsán Zoltán pedig belenőtt az NB2-be. Aggodalomra ad okot ugyanakkor, hogy Balla Antal, Takács Zoltán és Kelemen Zoltán is jócskán túl van pályája csúcsán. Nem tudni hány szezon van még ebben a kvintettben.

A legnagyobb esélyesnek tűnő Csokonyavisonta végül a dobogóra sem fért oda, igaz, a bajnokság felében nélkülözni kényszerült Jónás Istvánt. Hogy mennyire volt jó ötlet Éder Csaba időnkénti becserélése, az is egy érdekes kérdés lehet, hiszen a korábban szebb napokat is látott Éder nem sokat tudott hozzátenni a csapat játékához. Primon Csaba és Bedecs Attila mellett Németh László és ifj. Primon Csaba lehet a csapat jövője, de itt is fel kell tenni a kérdést, hogy vajon hány szezon van még Balla Józsefben és Jónás Istvánban. Nagy szükség van rájuk, de ez a csapat jövőre is az első hely elsőszámú várományosa lesz.

Nagyot küzdött az ESE, vagy ahogy önmagukat viccesen nevezik, a Kardiológia SC. A kiöregedő (kiöregedett?) Kővágó Tibor csupaszív játéka, a Debreczenyi család lelkesedése, Tóth László, Máté Bálint, Mecsér Béla… az egyik legszerethetőbb csapat a ligában. Kővágó és Mecsér már nem sokáig marad meg ezen a szinten, így nekik talán ez volt az utolsó esély a feljutásra, de az Erzsébetvárossal jövőre is mindenképp számolni kell.

A Tesi fel akart jutni, és mindent meg is tett ennek érdekében. Berend Csaba leigazolása zseniális húzás volt, csak úgy, mint Hidi András megtartása. De ők sem mentek volna sokra, ha Kondor Gábor nem fejlődik hatalmasat, és ha Terjék Zsolt nem növi ki magát az NB2-es mezőny egy legjobbjává. Az örökifjú Szappanos György és a szárnyait bontogató Kondor Balázs pedig sosem szállt be rosszul. Ezzel a kerettel nagyon nehéz lesz az NB1-ben ragadni, így nem lehetetlen, hogy további igazolások várhatók. Pletyka szinten a váci Oláh Tamás neve merült fel eddig.

Tavaly tavasszal alakult meg a Dunakanyar Forte ALC az egykori váci csapat romjaiból. Néhány éve még több sztárjátékosuk volt, mint bármely NB1-es csapatnak, most pedig nagy csatában tudták kiharcolni a feljutást. Balizs Benedek a csapat ifjú üdvöskéje még csak tanulja az NB1-es szintet, ő elsősorban a jövő embere. Baross Gábor taktikus, rutinos játékos, de szíve a subbuteo felé hajlik, és egyre kevésbé aktív a szektorlabdában. Demény Zoltán esetében kérdés, hogy az NB1 és NB2 közötti különbséget mennyire érzi majd meg. Szathmáry Károlyról tudjuk, hogy ha képes a játékra koncentrálni, akkor a bizonyos négy galaktikus egyike, azaz kvalitásai csak a Szendrey-Fülöp-Seremet hármashoz mérhetők. Azonban évek óta nem volt arra példa, hogy Szathmáry igazán megrázta volna magát, így kérdés, mire mennek vele jövőre. Laczkó Balázs játéktudása megkopott. A kissé talán szeleburdi virtuóz csak árnyéka önmagának, csak úgy, mint Kollár Tibor. Kovács Péter és Kovács Balázs szinte biztosan nem térnek vissza jövőre, így létfontosságúnak tűnik a bennmaradás szempontjából Ács reaktiválása. Elsősorban morálisan tűnt a csapat fásultnak, amiben talán közrejátszott, hogy az NB2 igazából számukra egy kötelező lépcsőfok volt csupán, így persze lehet, hogy mutatott játékuk megtévesztő, hiszen sokszor még félgőzön sem üzemeltek. Az NB1-ben nyilván magasabb fokozatra kapcsolnak majd. Az bizonyos, hogy ezzel a játékkal nincs sok esélyük bennmaradni az NB1-ben. Igazolások itt is felmerültek. Házon belül Oláh Tamás kerülhet fel a fakóból, de olyan pletyka is terjed, hogy a Józsefvárostól próbálják elcsalni a csapattal egyébként jó barátságban lévő Mártonfi Istvánt. Egy biztos: Vác a biztos kieső szerepétől egészen a bajnok aspiránsig bármi lehet az NB1-ben. A Szathmáry-Laczkó-Kollár-Ács négyes ott lehet a dobogón, de ehhez alaposan fel kell pörögniük az idén mutatotthoz képest.

Megosztom

Submit to FacebookSubmit to Twitter

Közelgő versenyek

Események

Iratkozz fel hírlevelünkre

Iratkozz fel havonta kiküldésre kerülő hírlevelünkre, amelyben beszámolunk az elmúlt hónap eseményeiről, illetve megkapod beharangozóinkat!